Ezzel el is érkeztünk ehhez a héthez. Hétfőn, május 3-án anya felkereste a kijelölt védőnőjét, akivel kedélyesen elbeszélgetett, és kapott tőle egy hozzám kapcsolódó könyvet, amit ezentúl mindig vinnie kell magával, ha dokihoz megy. Még aznap vért is vettek anyutól, és amennyire értettem, ennek is köze volt hozzám. Csütörtökön, május 6-án a Család- és Nővédelmi Központba kellett mennünk, ide apa is elkísért. Megint vettek anyutól vért, de azért remélem nekem is hagynak. Itt készült rólam az a kép, amit itt láthattok. Kicsit bajban volt a fotós, mert éppen eleven állapotban voltam, és elég sokat mozogtam, még integettem is apáéknak. De elkészült életem első fényképe! Még én sem tudom kire hasonlítok, de azt mondta az orvosnéni, hogy mindenem megvan, és mindenem rendben van. Kikiáltott 12 hetesnek és 5,85 cm magasnak. Jelenleg anyuék és én is ennyit tudok magamról.