Édesanyám és édesapám már most, még csak pocaklakóként arra kényszerít, hogy osszam meg a társadalommal az élményeimet, gondolataimat. Mit is mondhatnék? Mi lesz velem később... :)

2010. október 22., péntek

Sziasztok!
Igaz, hogy kedden írtam, de úgy gondolom, hogy most az utolsó napokban, hetekben már próbálok többet az érdeklődők tudomására hozni.
Írtam, hogy a héten elmegyünk sok-sok vizsgálatra. Szerdán kiderült,hogy tök jól ver a szívem :) A doki bácsi is megdicsérte, csak az volt a baj, hogy anyának eléggé magas volt a vérnyomása, így azt mondták, hogy sűrűbben kell majd jönni.
Így ma is elmentünk, most már jobban van anya. Lehet,hogy túl sokat ficánkolok? De majd ha kijövök, akkor jobban viselkedek :)
Anyánka kötelezővé tették, hogy minden este számolja, nézze, hogy mennyit mocorgok. Bár ezt eddig is mindig így tette. Szerintem tök vicces, ahogy mindig odarúgok, ahova ő teszi a kezét :)
Apa egyre türelmetlenebb, kintről szokta modani, hogy "Gyere már ki !" - pedig, ha tudná, milyen jó itt :) A szobám is készen van, legalábbis anya mindig ezt mondja nekem, amikor besétál az egyik szobába. Apa és a Berdó papa festette ki nekem, anya elmondta, hogy mit, hova rakjanak, és a Berdó nagyival összeválogatták nekem a ruhákat és a sok-sok ajándékot is elrendezték Nekem. :) Tök jó hercegnős lepedőm van! Vajon jó lesz rajta aludni? Apa azt mondta, ő azon alszik majd, amikor megünneplik, hogy megszülettem. Na jó, remélem, ezt azért kihagyja!
Na, majd még írok, hogy mi történik velünk! Legközelebb kedden megyünk a doktor bácsihoz, talán akkor már okosabb leszek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése